Számlázás bárhonnan, postázás nélkül

Hivatalos partnerünk:

A webszámla egy költségtakarékos megoldás, amelyet nem lehet kihagyni!

Az eKalmár online ügyfélszolgálata

Kapcsolat

H-CS 8,00 - 16,30 P 8,00 - 15,00

A számlázó szoftver az interneten bárhonnan elérhető.

Az eKalmár rendszerben kiállított számla elérhetőségéről a vevő e-mailben értesül, ahol a bizonylat linkje is szerepel. Az ügyfél azonnal kitudja nyomtatni a számla eredeti példányát.

A hagyományos számlázó programokkal ellenétben az eKalmár az interneten keresztül, az Infotéka szerverein működik, a kiállított bizonylatok mennyiségétől függően a rendszer használata már negyedévenként 1.500 forinttól elérhető.

Ingyenes demó program lekérése >>>

Regisztráció a számlázó szoftver megrendeléshez >>>

Kérdések és válaszoka webszámla működésével kapcsolatban >>>

Miért érdemes választani ezt a számlázási megoldást? >>>

Minden, amit a számlázásról tudni kell >>>

Az Infotéka Kft. eKalmár számlázó programjának árjegyzéke

Az ingyenes demó program lekérése

Ezen az űrlapon csak az eKalmár webszámlázó demó rendelhető meg! Ha az élesben használható program megrendelése mellett döntöttél, akkor itt lépj be a rendelési oldalra: eKalmar regisztráció >>>

Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát.

Az ingyenes demó lekéréséhez töltsd ki az alábbi megrendelőlapot:

A "Kérem az ingyenes demót" gombra kattintást követően egy levél kerül kiküldésre, amelyben minden fontos információ megtalálható a belépéshez.

Az űrlap kitöltésével elõzetesen hozzájárulsz adataid cégünk számítógépein történõ tárolásához és a maximum havi egy alkalommal megjelenõ Cégiránytű ingyenes információs kiadványunk fogadásához. Természetesen a levél tartalmazni fogja a leiratkozás lehetõségét és ez bármikor, minden kötelezettség nélkül megtehetõ. Az Infotéka Kft. felhasználási feltételei a megnyíló regisztrációs lapon olvashatod.

Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály kötelez!

Miért érdemes választani ezt a számlázási megoldást?

Az előnyök magukért beszélnek:

* Gyors

* Biztonságos

* Innovatív

* Olcsó (nincs boritékolás, címzés, postai sorbanállás, postaköltség)

* Vállalkozás- és felhasználóbarát

Innovatív távnyomtató megoldáson alapuló Infotéka eKalmár webszámlázó

Használatával eldöntheted, hogy az éppen kiállítandó számlát hagyományosan papírra nyomtatod és postázod, vagy a vevőre bízod a kiállított számla (táv)nyomtatását. A vevő a számla kiállításkor azonnal kap egy értesítőt elektronikus levélben, amelyben egy linkre kattintva kinyomtathatja a számla első példányát. Az így kézbesített számla azonnal a címzetthez ér, nincs postaköltség, nincs e-számla költség, hagyományosan kontírozható, könyvelhető és iktatható a bizonylat.

A módszer rendkívül gyors, teljesen automatikus, biztonságos és az APEH által aláírt szakértői jóváhagyással is rendelkezik.

A webszámlázó Infotéka eKalmár a nagy mennyiségű számlát kibocsátó vállalkozásoknak akár milliós nagyságrendű megtakarítást is eredményezhet, miközben biztosítja az interneten keresztüli biztonságos, térben és időben korlátlan használatot.

További előnyök:

* papíralapú számla 0 Ft költségű postázása

* nincs e-számla költség

* nincs szükség szoftvertelepítésre, azonnal használatba vehető

* a számla azonnali célba juttatása email értesítőn keresztül

* támogatja a gyorsabb számlakiegyenlítést

* az eredeti példány nyomtatása a számlabefogadónál

* más webes számlázókkal szemben az Infotéka eKalmár használata olyan felhasználói élményt nyújt számodra, mint a számítógépedre telepített hagyományos alkalmazás

* védett, nagy biztonságú webszolgáltatás (SSL-technológia)

Ingyenes demó program lekérése >>>

Rendeld meg most a programot! Maximum egy negyed éves díjat kockáztatsz azért cserébe, hogy üzleti rendszeredbe integrálj egy innovatív, költséghatékony számlázási megoldást.

REGISZTRÁLOK

Vissza az oldal elejére >>>

Kérdések és válaszok

1. Az Infotéka eKalmár a számla első példányát emailben küldi el a vevőnek?

Nem. A vevő a számlakiállításkor egy email értesítőt kap. Az értesítőben található linkre kattintva jeleníthető meg a számla első példánya és nyomtatható ki a vevő nyomtatóján.

2. Mi történik akkor, ha a vevő nyomtatója nem működik?

Mielőtt megkísérelné a számlát kinyomtatni, biztosítunk TESZTNYOMTATÁS lehetőséget, hogy meggyőződhessen a számlabefogadó a nyomtatója működéséről.

3. Mit tegyen az a vevő, akinek nincs nyomtatója?

Több lehetősége is van. Tovább küldheti a levelet egy olyan címre, ahol ki tudja nyomtatni. De nem köteles mindenáron kinyomtatni a számlát, ugyanis a számla kiállítója tudja ellenőrizni a kiküldött távnyomtatós számlákat és amelyiket 7 napon belül nem nyomtatja ki a címzettje, annak postán elküldheti.

4. Mi történik akkor, ha a vevő nem kapja meg a számlaértesítőt emailen, például rossz címet adott meg?

Lehetősége van a számla kiállítójának, hogy új címre ismételje meg a számlaértesítő kiküldését, anélkül, hogy új számlát állítson ki.

5. Az Infotéka eKalmár távnyomtatott számlái e-számla is egyben?

Nem. Az eKalmár távnyomtatott számlái és a kiállítás helyén nyomtatott másod-, harmad példányok hagyományos papíralapú számlaként kell kezelni, kontírozni, iktatni, és tárolni.

6. Mi a különbség az e-számla és az Infotéka eKalmár által kiállított távszámla között?

Az e-számlával kiállított bizonylatokat elektronikusan állítják ki, elektronkusan aláírják és időbélyegzővel látják el, majd email értesítőn keresztül juttatják el a vevőhöz. A vevő letölti és elektronikusan tárolja dokumentum archívumában.

Az Infotéka eKalmár az eladó másodpéldányait helyben nyomtatja, míg a vevőét helyben vagy távnyomtatva is képes. A távnyomtatható 1. példányt a vevő csak 1-szer tudja kinyomtatni. Az eKalmár teljesen úgy dolgozik, mint egy hagyományos számlázó alkamazás, papír számlákat állít elő, de mégis megtakarítja a legnagyobb költséget a postát.

7. Melyik számlázó-alkalmazással lehet több költséget megtakarítani az e-számlával, vagy az Infotéka eKalmárral?

Az e-számla megoldások annak ellenére, hogy a jövő megoldásának számítanak, mégis hazánkban a vállalkozások többsége idegenkedik tőle. Ennek oka az, hogy jelentősen át kell alakítaniuk ügyviteli rendszerüket, valamint annak ellenére, hogy olcsóbb az elektronikus számla kiállítási költsége, mint egy hagyományos számla postázása, még mindig sokkal drágább, mint egy távnyomtatással kézbesíthető számlalevél.

Vagyis az eKalmárral lehet több költséget megtakarítani.

8. Használható-e az Infotéka eKalmár úgy, hogy mellette más számlázó szoftvert is alkalmazunk?

Igen. Vannak olyan ügyfeleink, akik az eKalmárnak csak a távnyomtató specialitását használják, vagyis az átutalással kiegyenlítendő számlákat így díjmentesítve "postázzák".

9. Kinek ajánlják az Infotéka eKalmárt?

Minden olyan vállalkozásnak, ahol látványosan költséget szeretnének csökkenteni, ahol igény az, hogy bárhonnan és bármikor ellenőrizhető a számlázás állapota.

10. Készlet- és raktárkezelést lehet-e végezni az eKalmárral?

Az eKalmárral nem, de az Infotéka Kalmár dobozos termékünkkel igen.

Az Infotéka eKalmár minden olyan vállalkozásnak előnyt jelent, ahol főként szolgáltatást számláznak hónapról-hónapra. Ezek a vállalkozások nagyon sok postaköltséget tudnak a távnyomtatással megtakarítani.

11. A távnyomtatás tényleg csak 7 napig lehetséges? Lehet hosszabbítani ezt a határidőt?

A távnyomtatásra 7 nap áll rendelkezésre. Ennek letelte után már csak a szoftverből lehet a számlát kinyomtatni. Ez az időszak az APEH állásfoglaláson alapul, ettől nem tudunk eltérni.

12. Céges logót fel lehet tölteni a rendszerbe?

Igen! Törzsadatok/Bizonylattípusok/Nyomtatási paramétereken belül. A kiválasztott bizonylattípushoz lehet itt logót megadni, a bizonylat felső és alsó részére.

13. A bizonylat sorszámozást testre lehet szabni?

Igen! Amíg nem készül bizonylat az adott típusból, be lehet állítani az induló bizonylatszámot és ezen kívül lehet egy 3 karakteres azonosítót is rendelni hozzá.

Törzsadatok/Bizonylattípusok/Módosít (jobb oldali ablak alatti)

14. EUR számlázást hogyan a legcélszerűbb megvalósítani (tudtam EUR számlát készíteni a demo-ban, de nem biztos, hogy jól csináltam)?

A Bizonylatkészítés/Fejléc oldalon be kell jelölni a Deviza bizonylatot, ki kell választani a devizanemet, be kell állítani a bizonylaton megjelenő szövegek nyelvét (bal oldalon a dátumok alatt) majd el kell dönteni, hogy milyen bizonylatot készítek. A lehetőségek:

Belföldi értékesítés – Az összeg a kiválasztott devizában, ÁFA-t számol a program.

Közösségen belüli értékesítés – Az összeg a kiválasztott devizában, ÁFA-t nem számol, a Vevőnek rendelkezni kell EU-s adószámmal.

Harmadik országba t. értékesítés – Az összeg a kiválasztott devizában, ÁFA-t nem számol

15. Sztornózásra, jóváírásokra milyen folyamatot használ a rendszer?

Helyesbítéssel lehet a számla típusú bizonylatokat sztornózni, helyesbíteni. Mellékelem a bemutató videókat, egyenlőre csak feliratozva vannak, de hamarosan lesz rajtuk alámondás is.

Ingyenes demó program lekérése >>>

Csak egy karnyújtásnyira vagy a jelenleg ismert legjobb számlázási megoldáshoz!

REGISZTRÁLOK

Vissza az oldal elejére >>>

A számlázással kapcsolatos jogszabályok, állásfoglalások értelmezések

A bizonylat és igazolás kiállítása

Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. Art. 45. §

Áru szállítását kötelezően kísérő bizonylat lehet a számla is

Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. Art. 88. § (6)

Idegen nyelven kiállított számlára vonatkozó fordítási kötelezettség

Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. Art. 95. § (2)

A becslés

A számlaadási kötelezettség ismételt elmulasztása maga után vonhatja a becslési eljárás alkalmazhatóságát az adóhatóság részéről.

A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.Becslés alkalmazható többek között, ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. Jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása.

(Art.)

Mulasztási bírság, illetve a tevékenység felfüggesztése a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt

Amennyiben az adózó (cég, gazdálkodó szervezet) elmulasztja számlaadási kötelezettségét, úgy a mulasztásban közreműködő magánszemély, illetve a vevő szintén megbírságolható.

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.

A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő, e kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségé..

(Art.)

Ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany a kötelezett (fordított adózás)

Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján

kell megállapítani.

A felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

(Áfa tv.)

Közösségen belüli beszerzés

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

(Áfa tv.)

Adó alapjának utólagos csökkenése

Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni, amelybena) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;

(Áfa tv.)

Az adólevonási jog

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljona) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla;

Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége

147. § (1) E törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntet fel.(2) Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1) bekezdésben említett adatokat.

Számlakibocsátási kötelezettség

Az adóalany köteles termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;

b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és

ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg

bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;

c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható.

160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.

A számlakibocsátás időpontja

163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

A gyűjtőszámla

164. § (1) A 163. §-tól eltérően, ha az adóalany

a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg

b) a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, haa) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;

A számla kötelező adattartalma

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

i) az alkalmazott adó mértéke;

j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka) mentes az adó alól, vagy

kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok

175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

(5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés

176. § (1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha

a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik.

(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az i) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a j) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-c), e) és f) pontokban megjelöltek kitöltése, továbbá a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összege, valamint a k) pontban megjelölt helyett az "Áfa-törvény területi hatályán kívül" kifejezés feltüntetése kötelező.

(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.

Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok

177. § Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a 175. § (2) bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével a számla aláírását nem teheti kötelezővé.

178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

(2) Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni.

(3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

(4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.

Felhatalmazás

Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat.Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására vonatkozó szabályokat.

Szigorú számadási kötelezettség

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

Korm rendelet

2010. áprilisától a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során csupán azt kell biztosítania, hogy a számla eredeti és másolati példányai egymástól megkülönböztethetők legyenek és, hogy a számla eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.

A számlázást érintő további újdonság a számlázó program dokumentációjának tekintetében, hogy már nem kizárólag a számlázó program készítője, hanem annak átalakulása/megszűnése esetén jogutódja is nyilatkozhat a számlázó program jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelősségéről.

A módosító rendelet szerint a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés

Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum létrehozásával, vagy

Akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal hitelesített zárt rendszer alkalmazásával történik.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye

az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről

Nem minősül elektronikus számlának a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (Számla r.) 1/F. § (2) bekezdése alapján a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlának a kibocsátónál maradó, elektronikus úton megőrzött adatállománya [Számla r. 1/F. § (3) bekezdés].

A Szt. 169. § (2) bekezdése a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatok megőrzési idejét legalább 8 évben határozza meg, amely megőrzési idő az elektronikus formában kiállított számlákra is érvényes.

Az elektronikus úton kibocsátott számla megőrzésére kötelezett adóalany kötelessége, hogy gondoskodjon az előírásoknak megfelelő megőrzésről, az ezek megsértéséből eredő következmények őt terhelik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megőrzést az adóalanynak minden esetben saját magának kell ellátnia, hanem e feladattal mást is megbízhat, ezt szolgáltatásként mástól is igénybe veheti.

apeh.hu >>>

Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai

1/E. § (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy

a) a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program) - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá

b) a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az 1/F. § és az 1/H. § szerint biztosított.

(2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A számlázó program a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti.

(4) A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg.

(5) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha

a) a csoportos adóalanyiságban [Áfa tv. 8. §] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg

b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása

azonos sorszámtartományon belül történik.

(6) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

1/F. § (1) A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.

(2) A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik.

(3) A (2) bekezdés szerint megőrzött adatállomány a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla elektronikus változata, amely nem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].

Vissza az oldal elejére >>>

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás - számla harmadik országból

Tovább >>>

Bérbeadási tevékenység számlázása

Tovább >>>

Gyűjtőszámla sütőipari termékek szállításához

Tovább >>>

Áfa felszámítása oktatói tevékenység esetében

Tovább >>>

Számla kötelező adattartalma

Tovább >>>

Vissza az oldal elejére >>>

Tartalom és forma

Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.

Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben meghatározza a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit.

Vissza az oldal elejére >>>

Lenkei József ügyvezető igazgató Tel: 36 20 9386 097 E-mail: jlenkei@gmail.com

Bankszámlaszám: 17000019-11150257 AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe